|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 403 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-403 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Harag György 2016. november 24.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Nagyon sok a tehetséges fiatal kritikus. Nem is tudom, mibol élnek http://multikult.transindex.ro/?cikk=26317&8222nagyon_sok_a_tehetseges_fiatal_kritikus._nem_is_tudom_mibol_elnek8221 Bessenyei Gedo István, a Szatmárnémeti �?szaki Színház Harag György Társulatának igazgatója, az Ifeszt fesztiváligazgatója beszélt nekünk viszontagságokról, jövorol, kritikáról, trendekrol és még sok minden másról. Bár ma Kolozsváron egy másik színházi fesztivál kezdodik, egy beszélgetés erejéig még visszatérnénk a nemrég véget ért Ifesztre. Mik egy ekkora színházfesztivál megrendezésének legnyilvánvalóbb elonyei egy társulat számára? Különös tekintettel a Harag György Társulat elmúlt években tapasztalt hányattatott sorsára. - Az Interetnikai Színházi Fesztivál alapgondolata eleve az volt, hogy vándorfesztiválként minden alkalommal más és más város közönségének kínáljon keresztmetszetet a kortárs romániai kisebbségi színházi kultúra legjavából, és ezáltal mindig más-más városra, társulatra, színházra irányítsa a szakma, a sajtó, a közvélemény figyelmét. Ezt azért fontos elmondani, mert az Ifeszt a gyergyói Kollokvium testvérfesztiválja amelyeket az ötletgazda, Zsehránszky István elképzelése szerint egymással váltakozva, kétévente szerveznek meg. A Kollokvium állandó helyszínen megrendezett fesztivál, amelynek célja már eredetileg is a legkisebb lakosságú kisebbségi város, egyben a legkisebb és akkor még legfiatalabb kisebbségi koszínház promoválása és bekapcsolása volt a kulturális körforgásba. Az Ifeszt ezzel szemben mindig más helyszínre vándorol, olyan városokba, amelyekben jelentos számban élnek nemzeti kisebbségek. Szatmár két évvel ezelott szervezhette volna eloször ezt a fesztivált, de akkor mi cserét kértünk, hogy a megújult épületben ünnepelhessünk. Számunkra ez a fesztivál kiemelten fontos, nemcsak azért, amiért bármely más város számára is fontos volna, azaz nem csupán a szakmai tapasztalatcsere, a társulat és a város jobb megismertetése, vagy a szakmai vérkeringésbe való eroteljesebb bekapcsolódás miatt, hanem azért is, mert esetünkben égeto hiányt pótolt, méghozzá hosszú böjt után. Az elmúlt években, évadokban fájóan nagy forráskivonás történt Szatmáron a kultúrából, különös tekintettel a város fesztiváljaira: megszunt a saját házi fesztiválunk, a Sorompók Nélkül Nemzetközi Multikulturális Fesztivál, de hasonló sorsra jutott a város dzsessz- és rockfesztiválja is. Az Ifeszt most ezt a hatalmas hiányt is pótolni tudta, reményt adva a folytatáshoz. �?n abban bízom, hogy az Ifeszt ilyen értelemben nem utolsó, hanem elso lépése egy folyamatnak, amely a város kulturális életének a felpezsdítéséhez, nem utolsósorban pedig a saját, helyi fesztiváljaink újjáélesztéséhez fog elvezetni. [.] Transindex.ro 1993. augusztus 11.Sütő András nyilatkozott egy évtized munkásságáról, terméséről. Otthon 1980-ban jelent meg könyve, majd 1982-ben a korábban játszott Szuzai menyegző, ezután a cenzúra nem engedélyezte az író műveinek kiadását, a korábbi munkák újbóli megjelentetését sem. Ez alatt az évtized alatt Magyarországon láttak napvilágot kötetei. A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1989-ben megkezdte Sütő András válogatott munkáinak kiadását. A sorozatból 1993-ig öt kötet jelent meg, az ötödik idén /Csipkerózsika ébresztése/. Az idei könyvhétre jelent meg a Szemet szóért /Csokonai Kiadó, Debrecen/ című kötete, ebben naplórészletei olvashatók. Még idén várható a Naplójegyzeteim /Csokonai Kiadó, Debrecen/ és az életmű sorozatban a hatodik kötet. 1993-ban végre otthon is közölték munkáját Naplójegyzetek /Romániai Magyar Szó kiadása/. A nyolcvanas években már nem engedték drámái bemutatását. Az ugató madár című darabját Harag György akarta színpadra venni, de a hatalom nem engedte. Végül Az ugató madár című drámát Erdélyben is bemutatják, Marosvásárhelyen már műsorra tűzték. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban. Jelenleg a romániai magyar könyvkiadás összeomlott, a hazai szerkesztők pedig a népi-nemzetinek nevezett írásokat nem karolják föl. Ezért nem jelennek meg Sütő András munkái Erdélyben. A Magyarországon dúló szellemi belháború igen komolyan érezteti közvetlen hatását az erdélyi szellemi életben. Sütő András óvott a türelmetlenségtől, amely minden eddigit semmisnek óhajt nyilvánítani, mert ez önpusztítás. /Marosi Barna: Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./1994. december 30.Bodor Pál emlékezett a 25 éves fennállását ünneplő Kriterionra és a tévé magyar adására. A hetvenes években a magyar adásban például Páskándi Géza, Sütő András, Méhes György, Deák Tamás, Molter Károly, Tomcsa Sándor, Nagy István, Kocsis István, Kincses Elemér, Huszár Sándor, Bálint Tibor műveiből készítettek filmeket, továbbá a román és a világirodalomból. A rendezők között volt Harag György, Taub János, Bokor Péter, Cselényi László, Demián József, Fischer István, Tömöry Péter. A tévében Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című verse a cenzúrázott sorokkal együtt hangzott el. Bodor Pál még sok emléket felsorol, sok emlékezetes tévéműsort. /Respublika, 1994. dec. 30./1995. február 7.A napokban Bécsben szerepelt a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata, ez volt a harmadik turnéjuk. Először Dési Vilmos, az egyik ottani magánszínház, a Beim Duersperg igazgatója hívta meg ők. A Bécsi Magyarok Központi Szövetsége volt most a meghívó, egyik lelkes tagjuk, Székely Szabó Zoltán erdélyi származású színész készítette elő mostani fellépésüket. Parászka Miklós igazgató elmondta, hogy társulatuk számára körvonalazódik egy svédországi turné is. Otthon teltházak előtt játszanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1995. április 11.Sepsiszentgyörgyön márc. 27-e és ápr. 1-je között rendezték meg a magyar amatőr színjátszók III. fesztiválját, a Concordia Napokat. Összesen 21 társulat jelent meg 23 előadással. A zsűri négy társulatnak adott különdíjat, a szucsági Randevúnak, a sepsiszentgyörgyi Concordiának, a brassói Harag György Társulatnak és a kézidvásárhelyi Népszínháznak. A legjobb előadás díját a kolozsvári Maszkura csoport kapta. Érthetetlen volt a csíkszerdaiak és székelyudarhelyiek távolmaradása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./1995. június 3.Máj. 26-án kezdődött meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, négy ország 11 társulata részvételével. Az Egyesült Államokból először érkeztek, a Magyar Színház és Művészeti Egyesület /New York/ színészei. Erdélyből Marosvásárhelyről a Nemzeti Színház magyar tagozata, a Színművészeti Akadémia, Gyergyószentmiklósról a Figura Stúdió Színház, Nagyváradról az Állami Színház Szigligeti Társulata, Szatmárnémetiből az Északi Színház Harag György Társulata, Temesvárról a Csíki Gergely Színház érkezett, Felvidékről, Kassáról a Thália Színház, Révkomáromból a Jókai Mór Színház, Kárpátaljáról, Beregszászról az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei mutatkoznak be. A fesztivál ideje alatt, máj. 30-án és 31-én külön szakmai napot szerveznek a határon túli színiskolásoknak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./1995. november 11.Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1996. március 11.Márc. 9-én elkezdődött az ötvenéves Székely Színházat köszöntő rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán, melyen részt vesznek az erdélyi magyar színházak és tagozatok. A díszünnepségen megjelent a hajdani Székely Színház több művésze. Márc. 10-én bemutatják Sütő András Káin és Ábel című drámáját, márc. 11-én színházi kerekasztalnál emlékeznek az 50 éve alakult Székely Színházra, márc. 12-én Harag György emlékkiállítás nyílik a színház előcsarnokában, este pedig a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepel Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabjával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./1996. április 12.Méhes Kati és Tóth-Páll Miklós, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának két művésze Bukarestben is előadta Több is veszett Mohácsnál... című irodalmi műsorát a magyar lélekről. In memoriam Gellért Sándor. Az előadóestről beszámoló Kacsir Mária elmondta, hogy ismerte Gellért Sándort, aki Debrecenben született 1916-ban, az 1948-as fordulat után Mikolára húzódott vissza. Kacsir kiadói lektorként órákig hallgatta "regölését": Gellért Sándor A magyarok háborúja címen a második magyar hadsereg kálváriájáról írt eposzt, ebből adott elő részleteket. Nagy tehetség, aki rossz helyre és rossz időben született - állapította meg róla Kacsir Mária. /A Hét (Bukarest), ápr. 12./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11.- Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ 1945 után évtizedekig írta A magyarok háborúja című eposzát. Verseit, tanulmányait több kötetbe rendezte, de azok nem jelentek meg, kéziratban maradtak. Munkáiból egy válogatás látott napvilágot: A magány szikláján /Kriterion, Bukarest, 1983/, ebben több részlet olvasható A magyarok háborújából is.1996. augusztus 14.A Brassó Magyar Diákszövetség /BMD/ a brassói felsőoktatásban tanuló mintegy ezer magyar diák érdekvédelmi szervezete, tagjainak jelentős része Hargita és Kovászna megye diákjaiból kerül ki. A BDM alelnöke, Csucsi Róbert egyetemi hallgató elmondta, hogy 199 áprilisában újjáalakult szervezetük. 1994 elején az Illyés Alapítvány támogatásával négyszobás tömbházlakást vásároltak, ez a BMD-székház, ahol számítógépek és adományokból összegyűlt 5000 kötetes könyvtár és videotéka várja a hallgatókat. Minden tavasszal megrendezik a BMD Szülinapot - egyhetes rendezvény - és ősszel a gólyabált. Ezenkívül rendszeresek a kulturális rendezvények, képzőművészeti előadások. Fontos kiadványuk a Bemondó. Harag György Színjátszócsoportjuk 1993-ban elnyerte a Concordia Nagydíjat. Az Illyés Alapítvány továbbra is segíti őket, azonkívül a budapesti Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány /BFDDA/, amely főleg a szórványban tanuló magyar egyetemistákat támogatja. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./1996. augusztus 14.A Brassó Magyar Diákszövetség /BMD/ a brassói felsőoktatásban tanuló mintegy ezer magyar diák érdekvédelmi szervezete, tagjainak jelentős része Hargita és Kovászna megye diákjaiból kerül ki. A BDM alelnöke, Csucsi Róbert egyetemi hallgató elmondta, hogy 199 áprilisában újjáalakult szervezetük. 1994 elején az Illyés Alapítvány támogatásával négyszobás tömbházlakást vásároltak, ez a BMD-székház, ahol számítógépek és adományokból összegyűlt 5000 kötetes könyvtár és videotéka várja a hallgatókat. Minden tavasszal megrendezik a BMD Szülinapot - egyhetes rendezvény - és ősszel a gólyabált. Ezenkívül rendszeresek a kulturális rendezvények, képzőművészeti előadások. Fontos kiadványuk a Bemondó. Harag György Színjátszócsoportjuk 1993-ban elnyerte a Concordia Nagydíjat. Az Illyés Alapítvány továbbra is segíti őket, azonkívül a budapesti Brassói Fókuszú Diák Diaszpóra Alapítvány /BFDDA/, amely főleg a szórványban tanuló magyar egyetemistákat támogatja. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./1996. augusztus 28.Makacsul hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van" - nyilatkozta Parászka Miklós, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, arra utalva, hogy az új évadban tíz fiatal művészt szerződtetett. /Ármány és szerelem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1996. augusztus 28.Makacsul hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van" - nyilatkozta Parászka Miklós, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója, arra utalva, hogy az új évadban tíz fiatal művészt szerződtetett. /Ármány és szerelem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1996. december 8.Szatmárnémetiben megrendezték a Gellért Sándor vers- és prózamondó nemzetközi versenyt, melynek főszervezője Csirák Csaba volt. Csaknem ötven versmondó jött el Szabadkától Komáromig, Nagyváradtól Gyergyószentmiklósig. 1990-ben rendezték meg először a Gellért Sándor versenyt, azóta hagyományosan Szatmárnémetiben van a döntő. Parászka Miklós, a városban levő Harag György Társulat igazgatója elmondta: a színház saját rendezvényének tekinti a versenyt. Dec. 8-án volt a döntő, melyet a színházban tartottak. A zsűri elnöke, Pomogáts Béla hiányolta, hogy egyetlen Gellért Sándor-vers sem hangzott el. Az első Domány Zoltán lett a Vajdaságból, a második Palcsó Erzsébet a Felvidékről. Többen ajánlottak fel különdíjat, többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Csemadok és az Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény keretében a Kölcsey Líceum pinceklubjában külön találkoztak a régió fiatal költői, a találkozó házigazdája Kereskényi Sándor volt. Négyen - Lövétey Lázár László, Orbán János Dénes, Sántha Attila és Vermesser Levente - műveikből felolvastak a közönségnek. /Sike Lajos: Időnként megjelent a csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1997. május 21.Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1998. október 10.A Thália Színház /Kassa/ Kakukkfészek című előadásával kezdődött meg Budapesten a Vendégségben Budapesten elnevezésű színházi esték sorozata, amelynek keretében határon túli magyar együttesek mutatják be produkcióikat a főváros befogadó színházában, a Tháliában. Hónapról hónapra egy-egy határon túli magyar együttes vendégszerepel majd az Illyés Közalapítvány és a kulturális tárca támogatásával. November 1-jén a vendég a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ lesz, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház decemberben, alapítása 50. évfordulóján vendégszerepel. A kassaiak előadása előtt mutatták be Darvay Nagy Adrienne Színek Kisvárdán című könyvét, amely a kisvárdai határon Túli Színházak X. nyári fesztiválja alkalmából jelent meg. A szerző a szomszédos országokban működő hivatásos magyar társulatok elmúlt évtizedéről adott áttekintést. /Határon túli magyar színházak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./1998. december 30.Barabás Valéria Margit, Gréti, a Szatmárnémeti Színházbarátok Társaságának társelnöke elmondta, hogy a színház, a Harag György Társulat helyzete egyre romlik, anyagi problémák vannak. Nem jó a viszony a magyar és a román társulat között, olvasható az interjúban, amelyet Kereskényi Sándor készített vele. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 30./1999. március 16.Papp Attila /sz. Berettyókirályi, 1944. febr. 24./ Margittán élő magyartanár Margitta legjobb ismerője, monográfusa, néprajzkutatója. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végzett, Gálfy Mózes nyelvész professzor hatására lett nyelvész. Fábián Imrével /Nagyvárad/ kezdte el a néprajzi gyűjtést, népballadákat gyűjtöttek. Papp Attila Csillaghullás című, gyermekverseket tartalmazó kötete 1991-ben jelent meg, Nagyváradon. 1993-ban adták ki Libavonat című, szintén gyermekverseket tartalmazó kötetét, 1995-ben pedig Három dudán, egy hangon /Convex Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét, ebben versei, fabulái, színpadi játékai olvashatók. Ezt követtet az Ireg macska kakasa /Didacta, Nagyvárad, 1996/. Papp Attila folyamatosan dolgozik Margitta monográfiáján és a város híres szülötteinek /Horváth Imre, Horváth János, Harag György/ munkásságával. /Albert Attila: Engem mindig jól büntettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./1999. június 7.Jún. 4-én tartotta Szatmárnémetiben a Harag György Társulat évadzáró gálaestjét. Az anyagi bizonytalanság évek óta gondot okoz. A Proscenium Alapítvány és a támogatók nélkül talán ez az évad sem jöhetett volna létre. A gálaműsor bevételét a társulat az alapítvány tőkéjének a gyarapítására szánta. /Búcsú az évadtól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 7./1999. július 8.Az idén az évadzáró előadás után a Harag György Társulat vezetősége rögtön az 1999-2000-es évad műsorajánlatát is a közönség tudomására hozta. Parászka Miklós társulatigazgató elmondta, hogy mostoha körülmények között dolgoznak. A Csíki Játékszínnel való együttműködés új lehetőségek kínál a két társulat bevonásával. /"Egyedüli esélyünk: az előremenekülés" Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Harag György Társulat igazgatójával az új színházi évadról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./1999. augusztus 17.Megkezdődtek az első előadások próbái a csíkszeredai színházban, és az első színházi évad előadásainak programját is elkészítették. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy az első évad tervezett programja szerint október 1-én kerülne bemutatásra Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózata. Az első évadban a csíkiak a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen valósítják meg színpadi bemutatóikat. /(Daczó Dénes): Az első évad a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./1999. szeptember 1.Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./1999. szeptember 27.Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./1999. október 18.A bécsi Bornemisza Társaság meghívására nyugati irodalmi útját Bécsben kezdte Sütő András, majd grazi találkozó után Frankfurtba utazott feleségével. A frankfurti könyvvásáron Sütő András meghívott szerzőként volt jelen a Csillag a máglyán című drámájának új német nyelvű kiadásával. Frankfurti vendégségét követően Münchenben vett részt irodalmi találkozón, majd okt. 16-án a párizsi Magyar Intézet meghívására érkezett a francia fővárosba. Személyesen még nem vendégeskedett az Intézetben, de művével már volt jelen, amikor 1992 márciusában a budapesti Nemzeti Színház az Advent a Hargitán stúdióváltozatát két este játszotta hatalmas sikerrel. Látogatásának ünnepi alkalma, hogy André Doms és Vígh Árpád fordításában, Ablonczy László kísérő tanulmányával franciául is megjelent a Csillag a máglyán. A könyv borítóján a Harag György rendezte nagy emlékű 1976-os kolozsvári előadás jelenete, a képen Lohinszky Loránd és Héjja Sándor. A párizsi irodalmi esten, okt. 21-én bevezetőt mond Fejtő Ferenc, akinek 90. születésnapját a közelmúltban ünnepelte a magyar és a francia szellemi élet. Az estet A. Szabó Magda vezeti, s videofelvételen a közönség részleteket láthat Sütő András műveiből. /Sütő András Párizsban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./1999. október 20.Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./1999. október 21.Okt. 22-én jótékonysági gálaest keretében lépnek fel - az idén immár második alkalommal - a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ művészei. Parászka Miklós társulatigazgató elmondta, hogy a gálaest célja a szatmári színjátszás megsegítése, a további fejlődéshez szükséges alapok biztosítása. A most befolyó pénzt a hangtechnika tökéletesítésére és a bérelt lakásoknak a finanszírozására fordítják. Megemlékeznek október 23-ról. /Parászka Miklós társulatigazgató a jótékonysági gálaestről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 21./1999. november 2.Alighanem az idei évad legnagyobb közönségsikert hozó színpadi produkciójaként tartható számon Szatmárnémetiben a helybéli Harag György Társulat és a Csíki Játékszín közös előadásában bemutatott Molnár Ferenc-vígjáték, A doktor úr. /Molnár Ferenc mosolya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./1999. november 11.Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./1999. december 23.A Csíki Játékszín /Csíkszereda/ társulata a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen bemutatta a Ludas Matyit. /Ludas Matyi Csíkországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./2000. március 29.A Szatmári Északi Színházban jóideje puskaporos a hangulat. Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, hogy Cristian Ioan, a színház vezérigazgatója, leváltja a román tagozat néhány vezetőjét, ez a sors vár Parászka Miklósra is, a Harag György Társulat vezetőjére. Akkor az RMDSZ közbelépését is kérték, amit viszont az elutasított, mivel nem kíván részt venni a színházi hatalmi harcokban. Cristian Ioan márc. 28-án azonnali hatállyal felmentette Parászka Miklóst, s helyette Tóth Páll Miklóst nevezte ki a Harag György Társulat élére. /(Dancs Artúr): Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. Felfüggesztették Parászka Miklós társulatigazgatót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
